germangerman deutsch
Német fordítás Német tolmácsolás

Magyar mint anyanyelv

Magyar anyanyelvi oktatás Bécsben

Egyre nagyobb az igény a külföldön élő magyarok részéről anyanyelvük felfrissítésére. Szeretné gyermekének közvetíteni gyökereinek kultúráját, értékeit és mindenkori hazánkat: a magyar nyelvet? Élje a kultúrát, ismerje meg a magyar szokásokat, az elfeledett dalokat, verseket!

magyar anynyelvi oktatás bécs

30 év tapasztalattal rendelkező magyar és magyar mint idegen nyelv szakos tanár vagyok. A legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztálynak tanítottam már. Évtizedeken át érettségiztettem szakközépiskolásokat és gimnazistákat közép- és emelt szinten.

Az érettségire készülőkkel minden szóbeli tételt kidolgozunk, az írásbelire pedig az előző évek feladatainak megoldásával készülünk. Gyakran célszerű a helyesírás gyakorlása is, mivel az írásbeli vizsgán ez is beleszámít az összpontszámba.

Mind az érettségi, mind a felvételi vizsgához ki kell alakítani egy bizonyos rutint a műelemzésben, összehasonlító vers-, novella- és színdarab elemzésben. Az írásbeli munkákat kijavítom, és átbeszéljük a diákkal.

Az érettségin új feladatként jelentkezik a kulturális tájékozottság. Kedvelt kérdése a kollégáknak, hogy a versenyző járt -e színházban, és milyen kulturális fesztiválokat látogatott.

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszéd

  • Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció)
  • érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők
  • Beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői

1.2. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása

2. Olvasás, az írott szövegek megértése

2.1. Szövegértési stratégiák

  • olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (értelmező, kritikai, kreatív olvasás) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben
  • ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel

2.2. Szövegelemzési eljárások

  • Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherencia-teremtő elemek
  • Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások
  • Szövegek retorikája és stíluselemei

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Szövegalkotás

  • Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép
  • Szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, blog és más elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás
  • Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai stilisztikai ismeretek alkalmazása

3.2. Helyesírás

  • A szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat

4.2. Tanulást támogató eljárások

  • Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés
  • A vázlatkészítés különféle eljárásai
  • Az idézés, a forrásjelölés módszerei
  • Önálló jegyzetelési technikák
  • Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás

4.3 Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése

  • Teljes művek: Húsz lírai alkotás közte Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső és Petőfi Sándor művei
  • Részletek: Kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből; részletek epikai művekből
  • Drámarészletek

4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás

  • Az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. Kommunikáció

  • A személyközi kommunikáció, helyzet, beszédszándék, beszédtárs, , téma
  • A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai
  • Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció

5.2. A nyelvi rendszer

  • A nyelv egységei, az egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések
  • Szókincs, frazeológia
  • A magyar nyelv és a tanult idegen nyelv/ek jellemzői

5.3. A szövegek világa

  • A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők
  • Szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet
  • A szövegköziség és a számítógépes szövegvilág

5.4. Retorikai alapismeretek

  • Az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás

5.5. Stílus és jelentés

  • Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben
  • Stílusrétegek, stílusváltozatok

5.6. A nyelvi változás

  • A magyar nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek
  • A mai magyar nyelv
  • Az írott és a beszélt nyelv normái; a magyar helyesírás alapelvei
  • Nyelvváltozatok
  • Kisebbségi nyelvhasználat
  • Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
  • A magyar a világ nyelvei között

5.7. A nyelv fogalma

  • A nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai

  • Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé

6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai

  • Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus
  • Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok
  • Helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet
  • A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói; alakzatok, szóképek
  • Verselés, zeneiség; ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés

6.3. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás

  • Korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, realizmus, modernség, posztmodern)
  • A magyar irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: a reformkori nemzeti romantika, a Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom, a népi írók mozgalma
  • A határon túli magyar irodalom

6.4. Szerzők és művek