Többnyelvűség, többnyelvű nevelés

Hasznos vagy vannak kockázatai is?

A többnyelvű gyerekekkel kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy egy vagy két nyelven neveljék őket. Az egynyelvű nevelés hívei szerint a két nyelv párhuzamos tanulása (a második nyelv korai bevezetése) zavart okozhat, és a többnyelvűen nevelkedő gyerekek mindkét nyelvet rosszabbul beszélik.

A többnyelvűség támogatói szerint viszont, bár kezdetben rosszabb eredményeket érhetnek el a többnyelvű gyerekek, ez a hátrány idővel megszűnik. Azok, akik már felnőttként próbáltak nyelvet tanulni, tapasztalhatták, hogy az idegen nyelvek tanulása általában nehéz, és az akcentus nélküli kiejtés elsajátítása gyakorlatilag lehetetlen. De vajon milyen álláspontot foglal el jelenleg a kutatás, és milyen tényeket támaszt alá?

Az egynyelvű nevelés előnyei a következők:

Egy tanulmány szerint az egynyelvű és kétnyelvű gyerekek szavakban mért ismereteit összehasonlítva kiderült, hogy a többnyelvűen nevelt gyerekek átlagosan kevesebb szót ismertek. Emellett a többnyelvű gyerekeknél átlagosan alacsonyabb intelligenciahányadost is mértek.

A látszat azonban csal

Egy alaposabb elemzés ezt a látszólagos eredményt árnyalja. Kimutatták ugyanis, hogy a kezdetben kisebb szókincs a későbbi iskolai években kiegyenlítődik, sőt, a többnyelvű gyerekek szókincse a nagyobb, akár a kétszeresére növekszik - nyelvenként!

A többnyelvű gyerekek alacsonyabb IQ-ja pedig egy statisztikai hiba eredménye. A többnyelvű gyerekek között ugyanis többen szociálisan gyengébb körülmények között, bevándorló családokban nevelkednek, míg az egynyelvűek tehetősebb családokban. Tehát a különbség nem a nevelési nyelvek számából adódik, hanem a társadalmi háttérből.

A többnyelvű nevelés előnyei a következők:

Úgy tűnik, hogy a többnyelvűség pozitív hatással van a gyermeki agyra. Az előnyök nem csak a nyelvhasználat területén mutatkoznak meg. Egy kísérlet kimutatta, hogy a többnyelvű gyerekek könnyebben beleélik magukat mások helyzetébe. A kísérlet során különböző méretű tárgyakat helyeztek el a gyermek és egy felnőtt között. A legkisebb tárgyat egy akadály miatt a felnőtt nem láthatta. A felnőtt megkérte a gyereket, hogy adja oda neki a legkisebb tárgyat. Az egynyelvű gyerekek általában a saját szemükkel látható legkisebb tárgyat adták oda, míg a többnyelvű gyerekek a felnőtt számára látható legkisebb tárgyat választották. Tehát a többnyelvűek képesek voltak figyelembe venni a beszélgetőtárs perspektíváját.

A kiejtés akcentusmentes elsajátítása csak gyerekkorban lehetséges

Aki már felnőttként próbált nyelveket tanulni, az tudja, milyen nehéz ez. Hiába sikerül megtanulni a szókincset és a nyelvtant nagy erőfeszítéssel, az akcentus mindig elárulja az idegen anyanyelvű beszélőt. Az emberi agy az élet során elveszíti azt a rugalmasságát, amellyel a kisgyermek könnyedén képes az adott nyelv kiejtéséhez alkalmazkodni.

Védelem a demenciával szemben

A többnyelvűségből azonban egész életünkben profitálhatunk. A kanadai kutató, PhD Ellen Bialystok vizsgálta, hogy eltér-e a demencia kezdete egy- vagy többnyelvű páciensek esetében. 2007-ben a Neuropsychologia című szakfolyóiratban bizonyította, hogy a kétnyelvűeknél átlagosan 4 évvel később lépnek fel a demencia első tünetei, mint az egynyelvűeknél. A kutató úgy véli, hogy ennek hátterében az áll, hogy a többnyelvű embereknek gyakran el kell nyomniuk az impulzust, hogy egy szót a másik nyelven ejtsenek ki, így többet gondolkodnak.

A nyelv tanulása kognitív tartalékokat épít fel, amelyek ellenállóbbá tesznek az agykárok ellen. Ha a kezdet nehéz is, magas életkorban is megéri új nyelvet tanulni.

A nyelvismeret további előnyei

Az idegen nyelvek ismerete további előnyöket nyújt. Utazásaink során nem kell másokra támaszkodnunk, hiszen saját magunk képesek vagyunk kommunikálni, és mélyebben megélhetjük a más kultúrákat. Kapcsolati hálónkat is kiszélesíthetjük, és könnyebben tarthatjuk a kapcsolatot az internetes közösségi oldalak segítségével. Eredeti nyelven élvezhetjük az adott kultúra filmjeit és irodalmát, valamint tájékozottabbá válhatunk a nemzetközi szaksajtó vagy a világban zajló események szélesebb ismerete révén.

Összefoglalás

Az újabb kutatások egyértelműen cáfolják azt a korábban elterjedt nézetet, hogy a többnyelvűség zavarokat okoz az agyban. A gyermekkorban megszerzett többnyelvűség elősegíti az akcentusmentes beszédet, támogatja az empátiás képességet és késlelteti az időskori demencia kialakulását.

Irodalom

• Bialystok, E., Craik, F. I. M, Klein, R. & Viswanathan, M.(2004). Bilingualism, aging, and cognitive control: Evidence from the Simon task. Psychology and Aging, 19, 290-303.
• Bialystok, E., Craik, F. I. M, Klein, R. & Freedman, M. (2007). Bilingualism as a protection against the onset of symptoms of dementia. Neuropsychologia, 45, 459-464.
• Valenzuela, M. J., & Sachdev, P. (2006). Brain reserve and dementia: A systematic review. Psychological Medecine, 36, 441-454.
• Lee, P. (1996). Cognitive development in bilingual children: a case for bilingual instruction in early childhood education. The Bilingual Research Journal. 20, 499-522.
• Kobayashi, C., Glover, G. & Temple, E. (2008). Switching language switches mind: linguisticeffects on developmental neural bases of ’Theory of Mind.’ Social, Cognitive and Affective Neuroscience, 3(1): 62-70.

Forrás: NeuroNation