1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszéd
- Hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció)
- érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők
- Beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői
1.2. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása
2. Olvasás, az írott szövegek megértése
2.1. Szövegértési stratégiák
- olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (értelmező, kritikai, kreatív olvasás) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben
- ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel
2.2. Szövegelemzési eljárások
- Eltérő kommunikációs célú szövegtípusok (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi, média szövegek) nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherencia-teremtő elemek
- Szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások
- Szövegek retorikája és stíluselemei
3. Írás, szövegalkotás
3.1. Szövegalkotás
- Folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép
- Szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, blog és más elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás
- Nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai stilisztikai ismeretek alkalmazása
3.2. Helyesírás
- A szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása
4. A tanulási képesség fejlesztése
4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat
4.2. Tanulást támogató eljárások
- Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés
- A vázlatkészítés különféle eljárásai
- Az idézés, a forrásjelölés módszerei
- Önálló jegyzetelési technikák
- Jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás
4.3 Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése
- Teljes művek: Húsz lírai alkotás közte Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső és Petőfi Sándor művei
- Részletek: Kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből; részletek epikai művekből
- Drámarészletek
4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás
- Az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
5.1. Kommunikáció
- A személyközi kommunikáció, helyzet, beszédszándék, beszédtárs, , téma
- A csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai
- Vizuális (nem nyelvi) kommunikáció
5.2. A nyelvi rendszer
- A nyelv egységei, az egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések
- Szókincs, frazeológia
- A magyar nyelv és a tanult idegen nyelv/ek jellemzői
5.3. A szövegek világa
- A szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők
- Szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet
- A szövegköziség és a számítógépes szövegvilág
5.4. Retorikai alapismeretek
- Az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás
5.5. Stílus és jelentés
- Stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben
- Stílusrétegek, stílusváltozatok
5.6. A nyelvi változás
- A magyar nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek
- A mai magyar nyelv
- Az írott és a beszélt nyelv normái; a magyar helyesírás alapelvei
- Nyelvváltozatok
- Kisebbségi nyelvhasználat
- Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
- A magyar a világ nyelvei között
5.7. A nyelv fogalma
- A nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai
- Anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé
6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai
- Elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus
- Vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok
- Helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet
- A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói; alakzatok, szóképek
- Verselés, zeneiség; ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés
6.3. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás
- Korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, realizmus, modernség, posztmodern)
- A magyar irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: a reformkori nemzeti romantika, a Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom, a népi írók mozgalma
- A határon túli magyar irodalom
6.4. Szerzők és művek
Német fordítás Hivatalos német fordítás Német tolmácsolás